A VÁLLALKOZÁS VAGYONA
A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához vagyonra van szükségük.
Mi számvitelesek (könyvelők) a vállalkozás vagyonát két szempontból vizsgáljuk:
1) milyen ESZKÖZ-ökben jelenik meg, ölt testet
2) mi az eredete, származása, szaknyelven FORRÁS-a.
A magánvagyonunkat is jellemezhetjük e két szempont alapján. Egyrészt vizsgálhatjuk, hogy milyen vagyontárgyaink, eszközeink vannak (például: lakás, nyaraló, autó, bútorok, háztartási gépek, pénz a zsebünkben, vagy a bankszámlánkon.), másrészt vizsgálhatjuk azt is, hogy ezek honnan származnak, vagyis mi a forrásuk (például a lakásunkat a fizetésünkből vettük, a nyaralónkat örököltük, az autónkat hitelből vásároltuk, és az is lehet, hogy a zsebünkben lévő készpénzt az utcán találtuk, ez esetben a „találás” a pénz eredete, származása, forrása).
Ugyanazt az egységet, ugyanazt a vagyont vizsgáljuk, de két szempontból.
![Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam]( "vállalkozás vagyona") |
| A vállalkozás vagyona |
A MÉRLEG
A mérleg a vagyonról készített kétoldalú kimutatás, melynek egyik oldala a vállalkozás eszközeit, másik oldala az eszközök forrásait tartalmazza.
Íme:
![Számvitel alapjai]( "Mérleg Eszköz oldal") |
| Mérleg Eszköz oldal |
![Számviteli alapismeretek]( "Mérleg Forrás oldal") |
| Mérleg Forrás oldal |
Ha megnézed, látod, hogy ez tulajdonképpen egy nagyon részletes kétoldalas lista, ahol minden elképzelhető eszközt és forrást megtalálsz.
Megjegyzés: a mellékelt mérleg nem tartalmaz minden mérlegsort. Csak a számvitel alapjainál szükséges tételeket írtam be.
A mérlegben betűvel, római- és arab számokkal jelzett sorokat találunk.
Ezek elnevezései a következők:
• Betűvel jelzett sorok a főcsoportok
• Római számmal a csoportokat jelöljük
• Az arab számmal ellátottakat mérlegtételnek nevezzük
Nézzük meg az egyes mérlegsorok tartalmát!
ESZKÖZÖK
Az eszköz oldalon 3 főcsoportot látunk (A, B, C betűvel jelöljük).
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
B. FORGÓ ESZKÖZÖK
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Az utolsó (C) betűvel jelzett aktív időbeli elhatárolásoktól egyenlőre tekintsünk el! Így most, a vállalkozás eszközeit 2 nagy főcsoportra oszthatjuk:
• A) Befektetett eszközök
• B) Forgó eszközök
Mi a különbség közöttük?
A várható használati idő. A befektetett eszközök a vállalkozói tevékenységet 1 éven túlszolgáló eszközök. A forgóeszközök közé pedig azokat a vagyontárgyainkat soroljuk, amelyek használati ideje nem haladja meg az 1 évet. Bármilyen eszközt szerzünk be, az első kérdés ezért mindig az, hogy mennyi ideig kívánjuk majd használni? Ha 1 évnél hosszabb ideig, akkor mindenképpen a befektetett eszközök közé kell besorolnunk, ha pedig egy évnél rövidebb ideig, akkor mindenképpen a forgóeszközök között kerül kimutatásra. A besorolás szempontjából az eszköz értéke teljesen közömbös, csak a használati idő számít!
Például a személygépkocsi főszabályként befektetett eszközként kerül kimutatásra, hiszen alapesetben több éven keresztül használjuk. Azonban, ha gépkocsi kereskedők vagyunk, vagy egy filmforgatáson akarjuk lelökni egy szikláról, akkor már a forgóeszközközök között kell helyet keresnünk neki.
Természetesen a használat során a szándék megváltozhat, ilyen esetben át kell majd sorolnunk a másik főcsoportba (ez oda-vissza lehetséges).
Miután a két főcsoportba sorolás szabályát már ismerjük, vizsgáljuk meg csak a BEFEKTETETT ESZKÖZÖK-et
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Ide tartoznak tehát a vállalkozás azon eszközei, melyek 1 évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
E főcsoporton belül három csoportot találunk:
• A.I. IMMATERIÁLIS JAVAK
• A.II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
• A.III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
Ezek tartalma a következő:
A.I. IMMATERIÁLIS JAVAK
Nem anyagi javak, melyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Fajtái:
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
Tartalmuk:
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
A vállalkozás alapításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos közvetlen költségek kimutatására szolgál (például ügyvédi díj, cégbíróságnak fizetett összeg, arculatterv elkészítésének összege stb.). Mérlegben történő kimutatása nem kötelező.
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Kísérleti, kutatási tevékenységgel kapcsoltban felmerülő közvetlen költségek összege.
Például egy gyógyszergyárnál az új gyógyszer fejlesztése során felmerülő költségek.
A mérlegben történő kimutatása nem kötelező.
3. Vagyoni értékű jogok
Legfontosabb fajtái:
-bérleti jog,
-koncessziós jog,
-használati jog,
-licence,
-márkanév
4. Szellemi termékek
A legfontosabbak:
-szoftver,
-találmány,
-gyártási eljárás,
-védjegy
A.II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
Anyagi eszközök, melyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Fajtái:
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Beruházások, felújítások
Tartalmuk:
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Ide tartozik a föld és minden olyan eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban áll.
Vagyis a föld, ültetvény, telek, telkesítés, tó, erdő, bánya, valamint az épületek, építmények.
Ide tartoznak még az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is. Ilyen például üzlethelységek bérleti joga, a telken létesített szolgalmi jog stb…
![pénzügyi számvitel]( "Ingatlanok a mérlegben") |
| Föld és építmény |
|
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
Olyan berendezések, gépek, járművek, melyek
közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét
![mérlegképes könyvelő]( "Műszaki gépek berendezések") |
| Személygépkocsi, ha pl. taxi |
![termelő berendezés]( "Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés") |
| Műszaki berendezés |
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
Olyan berendezések, felszerelések, járművek, melyek közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét
![pénzügyi számvitel]( "Egyéb berendezések") |
| Személygépkocsi pl. könyvelőirodánál |
![számvitel elmélet]( "egyég berendezések") |
| Irodabútor |
Mi az előző kettő között a különbség? Nézzünk egy példát!
Ha személygépkocsit vásárolunk az első kérdés mindig az, hogy várhatóan mennyi ideig fogjuk használni. Már korábban volt róla szó, hogy a várható használati idő alapján lehet forgóeszköz is, és befektetett eszköz is. Ha saját használatra vesszük, akkor a befektetett eszközök közé kell besorolnunk. Ezen belül pedig a tárgyi eszközök közé kell elhelyeznünk. De vajon a Műszaki berendezések, gépek, járművek, vagy a Egyéb berendezések, felszerelések, járművek soron? Hát: attól függ!
Ha taxis vállalkozás vagyunk, akkor a gépkocsi közvetlenül szolgálja a tevékenységünket hiszen belőle élünk, használata nélkül nincs bevételünk, vagyis a Műszaki berendezések, gépek, járművek soron kerül kimutatásra.
Ha viszont könyvelő irodaként vásároljuk meg ugyanazt a gépkocsit, akkor az Egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé kell besorolnunk, mivel az csak közvetetten szolgálja vállalkozási tevékenységünket (nem az autó használatából származnak a bevételeink, a könyvelőiroda autó nélkül is működik).
5. Beruházások
A már beszerzett, de még használatba nem vett tárgyi eszközök értéke.
Ez valójában nem egy újabb fajta tárgyi eszköz!
A Számviteli törvény előírása szerint, az előző három tárgyi eszköz bármelyikét is vásároljuk meg, azt nem szabad rögtön a saját mérlegsorában elhelyezni, hanem először beruházásként kell elszámolni, majd a tényleges használatbavétel pillanatában vezethetjük át a meg felelő helyre. Tehát minden tárgyi eszköz itt található a beszerzés és a tényleges használatbavétel közötti időben.
Másként:![Beruházás számviteli elszámolása]( "Beruházásból ingatlan") |
| Beruházás |
|
A.III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
Fajtái:
.
- 1. Részesedések
- 2. Értékpapírok
- 3. Tartósan adott kölcsönök (és hosszú lejáratú bankbetétek)
1. Részesedések
Részesedés (Rt-nél részvénynek, Kft-nél üzletrésznek, Bt-nél vagyoni betétnek nevezzük): tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha a tőzsdén megvásároljuk X társaság részvényeit, akkor X társaság tulajdonosaivá válunk. Ez azzal jár, hogy ha a társaság nyereségesen működik, osztalékot kaphatunk. Továbbá szavazati, ellenőrzési, befolyásolási jogot szerzünk.
![Könyvvitel]( "Részvény") |
| A régiek ilyen szépeket tudtak |
![könyvelés]( "Részesedések") |
| Ez egy újabb részvény |
2. Értékpapírok
Legfontosabb fajtái: kötvények, kincsárjegyek.
Hitelviszonyt testesítenek meg. Lényegük: a kibocsátó ígéretet tesz, hogy a futamidő lejártakor (vagy a futamidő alatt részletekben) az értékpapír kibocsátásakor átvett összeget (egészen pontosan az értékpapíron feltüntetett névértéket) kamatokkal, vagy egyéb hozammal növelt értéken visszafizeti.
Ha az értékpapírt befektetési céllal (1 évnél hosszabb időre) vásároltuk, akkor itt mutatjuk ki.
![Kötvény]( "Befektetett pénzügyi eszközök") |
| Kötvény |
![Értékpapírok]( "Kincstárjegy") |
| Kincstárjegy |
3. Tartósan adott kölcsönök (és hosszú lejáratú bankbetétek)
Tartósan, tehát 1 éven túli lejáratra más vállalkozásnak, vagy magánszemélyeknek kölcsönadott összegek. (A pénzt ugyan ideiglenesen kihelyeztük egy másik vállalkozáshoz, de attól az még a miénk, visszajár, ezért kell a mi mérlegünkben (vagyonkimutatásunkban szerepeltetni).
Itt kell kimutatni a tartósan lekötött bankbetétek összegét is.
![mérlegképes könyvelő tanoncok oldala]( "Tartósan adott kölcsön") |
| Tartósan adott kölcsön |
![Számvitel]( "Tartósan lekötött bankbetét") |
| Tartósan lekötött bankbetét |
B. FORGÓESZKÖZÖK
A vállalkozási tevékenységet 1 évnél rövidebb ideig szolgáló eszközök.
A forgóeszköz főcsoporton belül 4 csoportot találunk:
• B.I KÉSZLETEK
• B.II. KÖVETELÉSEK
• B.III. ÉRTÉKPAPÍROK
• B.IV. PÉNZESZKÖZÖK
Tartalmuk:
B.I KÉSZLETEK
Fajtái:
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Késztermékek
4. Áruk
A készleteket elszámolási szempontból 2 csoportra oszthatjuk:
1. Vásárolt készletek (ahogy a neve is mutatja, vállalkozás nem maga állította elő, hanem vásárlás útján jutott hozzá):
• Anyagok
• Áruk
Anyagok
Azokat a vásárolt készleteket mutatjuk itt ki, melyek a vállalkozáson belül felhasználásra, átalakításra kerülnek.
![Mérleg]( "Anyagkészlet") |
| Szövet mint anyagkészlet |
Áruk
A változatlan formában történő továbbértékesítési céllal beszerzett vásárolt készletek
![Forgóeszközök]( "Árukészlet") |
| Szövet mint árukészlet |
Mi a különbség közöttük?
100 méter vásárolt szövetet hová kell besorolni?
Attól függ!
• Ha ruhagyártással foglalkozunk, akkor anyagkészletként számoljuk el, hiszen eredeti formáját elveszíti, felhasználásra, átalakításra kerül.
• Ha a szövet-kereskedők agyunk, akkor már áruként kell kimutatnunk
(De például, gondolhatunk a lisztre is a boltban, vagy a péknél)
Vásárolt készlete minden vállalkozásnak van.
2. Saját termelésű készletek (ezeket a vállalkozás maga termelte, állította elő)
Fajtái:
• Befejezetlen termelés és félkész termékek
• Késztermékek
Saját termelésű készlete csak a termeléssel (is) foglalkozó vállalatoknak van.
Befejezetlen termelés és félkész termékek
Gyártás közben van még a termék. A befejezetlen egészen kezdetleges állapotot, a félkész magasabb készültségi szintet jelent
![Saját termelésű készletek]( "Befejezetlen és félkésztermék") |
| Befejezetlen és félkésztermék |
Késztermékek
A teljesen elkészült, késztermékként értékesíthető készlet
![Számvitel]( "Készterék") |
| Késztermék (bár első ránézésre inkább befejezetlennek néz ki) |
Hogyan függenek ezek össze? Nézzünk egy példát!
Ha a tevékenységünk a kabátgyártás, először is szövetet kell vásárolnunk. Ezt beszerzéskor először a vásárolt készleteken belül anyagkészletként mutatjuk ki. Később elkezdjük feldolgozni. Amikor kiszabjuk (tehát még csak kevés munkafolyamatot végeztünk rajta), befejezetlen termelés lesz. Miután összevarrjuk (ez már egy magasabb készültségi fok) félkész terméknek nevezzük. A folyamat legvégén, amikor már minden gombot, zipzárt és paszományt ráhelyeztünk, vagyis amikor teljesen elkészült, nevezzük készterméknek.
Hogy mikor lesz késztermék az egyértelmű. Hogy a befejezetlen termelés és a félkész termék között hol van a határ, elsősorban nem számviteli, hanem műszaki kérdés.
![könyvvitel]( "Termelési folyamat") |
| Termelési folyamat |
Ravasz kérdés: hová sorolnád be a lisztet?
Pék: alapanyag
Kereskedő: árukészlet
Malom: késztermék
B.II. KÖVETELÉSEK
A mi követeléseink más vállalkozásokkal, magánszemélyekkel és az állammal szemben.
Fajtái:
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)
2. Váltókövetelések
3. Egyéb követelések
Tartalmuk:
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)
A vállalkozások -a magánszemélyekkel ellentétben- fizetési forgalmuk döntő többségét átutalással teljesítik. Vásárláskor elviszik az árut a számlával együtt, de az ellenértéket csak néhány nappal később utalják át, az eladó bankszámlájára.
Vevővel szembeni követelésünk tehát akkor keletkezik, ha úgy értékesítünk valamit, hogy vevőnk az adási árat nem fizeti ki azonnal (készpénzben). Egészen addig itt mutatjuk ki a keletkezett követelésünket, amíg a vevő át nem utalja az összeget a bankszámlánkra.
![Számviteli alapok]( "Számviteli vevők") |
| Vevőkövetelés akkor keletkezik, ha a vevő az eladott terméket nem fizeti ki azonnal |
2. Váltókövetelések
Fizetési ígéretet megtestesítő kamatozó értékpapír.
Ez mit jelen?
Ha valaki tartozik nekünk és nem tud fizetni, akkor kérhetjük tőle, hogy ezt egy váltóban ismerje el. Adósunk kiállítja a váltót (pénzügyből tanultad a törvényes kellékeit), amelyben elismeri a tartozását, megjelöl egy fizetési határidőt és kamatot ajánl.
![Mérlegképes tanoncok]( "Váltókövetelés") |
| Váltó |
3. Egyéb követelések
Minden egyéb, 1 éven belüli követelésünk.
Legfontosabbak:
-állammal (költségvetéssel) szembeni követelések
-munkavállalókkal szembeni követelések
B.III. ÉRTÉKPAPÍROK
1 éven belüli lejáratúértékpapírok
Ugyanaz mint a Befektetett pénzügyi eszközöknél, egyedül a lejárati időben különbözik
Részesedések
Részesedés (Rt-nél részvénynek, Kft-nél üzletrésznek, Bt-nél vagyoni betétnek nevezzük): tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha a tőzsdén megvásároljuk XY társaság részvényeit, akkor XY társaság tulajdonosaivá válunk. Ez azzal jár, hogy ha a társaság nyereségesen működik, osztalékot kaphatunk. Továbbá szavazati, ellenőrzési, befolyásolási jogot szerzünk.
Értékpapírok
Legfontosabb fajtái: kötvény, kincstárjegy értékpapír.
Hitelviszonyt testesítenek meg. Lényegük: a kibocsátó ígéretet tesz, hogy a futamidő lejártakor (vagy a futamidő alatt részletekben) az értékpapír kibocsátásakor átvett összeget (egészen pontosan az értékpapíron feltüntetett névértéket) kamatokkal, vagy egyéb hozammal növelt értéken visszafizeti.
Ha az értékpapírt forgatási céllal (1 évnél rövidebb időre) vásároltuk, akkor itt mutatjuk ki.
B.IV. PÉNZESZKÖZÖK
1. Pénztár
A vállalkozás készpénz állománya. A vállalkozások az utolsó fillérig kötelesek valamennyi készpénzüket házipénztárban őrizni és valamennyi bevételről, kiadásról azonnal bizonylatot kiállítani. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy a kisebb cégeknél a tulajdonos zsebe és a házipénztár nem választható el élesen egymástól.
![könyvvitel]( "Pénztár=készpénz") |
| Pénztár=készpénz |
2. Bankbetétek
A vállalkozás összes 1 éven belüli lejáratra lekötött, vagy le nem kötött bankszámláján lévő pénzmennyiség
![Elszámolási betét]( "Bankbetét") |
| Bankbetétek |
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Alapoknál tartunk, ezért csak érintőlegesen. Az időbeli elhatárolások a vállalkozás bevételeinek, ráfordításainak évek közötti szétpasszírozására szolgál. Van egy csomó olyan bevétel, ráfordítás, amit nem abban az évben fizetünk, számlázunk ki, mint amely évre gazdaságilag vonatkozik. Ilyenek például, az előző év végén kifizetett idei előfizetési díjak, az utólag (következő év elején) kiszámlázott tárgyévre járó bérleti díjak, stb.
Az időbeli elhatárolások segítségével azt tudjuk elérni, hogy ezek a tételek abban az évben módosítsák az eredményünket, amelyre azok ténylegesen vonatkoznak ne pedig annak az évnek az eredményét, amikor a számlázás vagy fizetés megtörtént.
![passzív időbeli elhatárolás]( "Aktív időbeli elhatárolás") |
| Elhatárolás segítségével bevételeinket, költségeinket az évek között tudjuk "húzkodni" |
Milyen sorrendben töltjük fel a mérlegeket adatokkal?
-Először az arab számmal jelzett mérlegsorokat tudjuk kitölteni a nyilvántartásaink alapján
-Ezután jönnek a római számmal jelzett összesítő sorok, melyeket az alattuk lévő mérlegsorok összeadásával kapunk meg
-Végül a betűvel jelzett (A+B+C) főcsoportok (az alattuk lévő római számokkal jelzett sorok összege)
FORRÁSOK
A vállalkozás eszközeinek eredetét, származását jelöli.
Nézzük részletesen:
D. SAJÁT TŐKE
A tulajdonosok által rendelkezésre bocsájtott forrás, Nekik tartozunk elszámolással.
Elemei:
I. Jegyzett tőke:
Ez az a tőkerész, amit a tulajdonosok alapításkor véglegesen bocsátottak a cég rendelkezésére. Jogból tanultad, hogy Kft-t minimum 500 000 Ft-tal, Zrt-t 5 000 000 Ft-tal, Nyrt-t minimum 20 000 000 Ft-tal lehet alapítani. Na, ez a Jegyzett tőke
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Azt is tanultad jogból, hogy a tulajdonosok nem kötelesek az egész jegyzett tőkét azonnal rendelkezésre bocsátani. Azt a részt nevezzük jegyzett, de még be nem fizetett tőkének, amit még nem bocsátottak rendelkezésre. Miután a még be nem fizetett tőkerészt mutatja, negatív előjellel vesszük figyelembe.
Ugrunk egyet:
VII. Mérleg szerint eredmény
A tárgyévi nyereség-veszteség. Következő év január 1-jén át kell vezetnünk ide:
IV. Eredménytartalék
Nem más, mint az előző évek halmozott mérleg szerinti eredménye, vagyis az elmúlt évek felhalmozott nyeresége, vagy vesztesége.
Ha kézbe veszel tehát egy mérleget, akkor a mérleg szerinti eredmény soron az adott év nyereségét-veszteségét látod, az eredménytartalék soron pedig az alapítástól felhalmozott összes nyereséget-veszteséget. (Ez persze nem teljesen igaz, mert az eredménytartalék más okok miatt is változhat, de itt az alapoknál ennyi elég)
A többi saját tőke elemről egyenlőre csak annyit kell tudnod, hogy itt vannak.
E. CÉLTARTALÉKOK
Egyenlőre csak annyit kell tudnod, hogy itt van
F. KÖTELEZETTSÉGEK
A mi tartozásaink mások felé. Ugye emlékszel? Azt mondtuk, hogy a források az eszközök eredetét, származását jelölik (azt, hogy kitől származik, kinek tartozunk vele elszámolással).
A kötelezettségek akkor keletkeznek, amikor úgy szerzünk be egy eszközt (ez lehet bármilyen eszköz, akár pénz is), hogy később kell majd kifizetnünk a vételárat, vagy később majd vissza kell fizetnünk.
Három fajtája van:
F.I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
Nagyon egyszerűen: a nagyon sok idő múlva visszafizetendő tartozásaink.
Pontosabban:
-eredeti futamidejük meghaladja az 5 évet, annál előbb semmiképpen nem lehet törleszteni
-felszámolás esetén az utolsó előtti helyen kell visszafizetni
Jogból tanultad: a felszámolás a fizetőképtelen cég végleges megszüntetési procedúrája. Kineveznek egy felszámolóbiztost, aki pénzzé teszi a vállalkozás összes eszközét (eladja őket), és a befolyt összegből megkísérli kifizetni a cég adósságait. Igen ám, de azért felszámolás (és nem végelszámolás), mert a befolyt pénz nem fogja fedezni az összes adósságot. A felszámolóbiztos összeállít egy vagyonfelosztási javaslatot. Tízes sorba rendezi a visszafizetés ütemét. Aki az első 3-4 helyen van, valószínűleg megkapja a pénzét. Ahogy haladunk lefelé a listán, egyre kisebb az esély a követelésünk behajtására. Ki van a lista első helyén? A felszámoló munkabére. Ilyen az élet, de érthető, mert, ha nem így lenne, akkor senki nem vállalná a felszámolás levezénylését. Az utolsó helyen a tulajdonosok vannak. Nekik már biztosan nem jut semmi. Miért írtam le mindezt? Mert azt mondtuk, hogy ahhoz, hogy egy kötelezettséget (pl. kölcsönt hátrasorolttá lehessen nyilvánítani, az is szükséges, hogy a kölcsönt nyújtó beleegyezzen abba, hogy felszámolás esetén az utolsó előtti helyre kerüljön a vagyonfelosztási javaslatban, és ezzel minden számítás szerint elveszítse a pénzét.
![Számvitel oktatás]( "Hátrasorolt kötelezuettségek") |
| Hátrasorolt kötelezettségek |
Gondolhatod, hogy ez nem túl gyakori. Általában a tulajdonosok, anyavállalatok szoktak ilyen feltételekkel hitelezni, mert tudják, hogy stabil a cég, nem kell felszámolástól tartaniuk.
F.II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Ide az 1 éven túl kifizetendő, vagy visszafizetendő tartozásaink tartoznak.
Két fajtája van:
1. Hosszú lejáratú kölcsönök
Ide a magánszemélyektől és vállalkozásoktól, egy éven túli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak
![számvitel magántanár]( "Hosszú lejáratú kölcsönök") |
| Hosszú lejáratú kölcsönök |
2. Hosszú lejáratú hitelek
Ide a bankoktól, egy éven túli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak
![Bankhitel]( "Hosszú lejáratú hitelek") |
| Hosszú lejáratú hitelek |
Kérlek mindenképpen kattints ideés válaszolj!
F.III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Ide az 1 éven BELÜL kifizetendő, vagy visszafizetendő tartozásaink tartoznak.
Fajtái:
1. Rövid lejáratú kölcsönök
Ide a magánszemélyektől és vállalkozásoktól, egy éven belüli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak
2. Rövid lejáratú hitelek
Ide a bankoktól, egy éven belüli lejáratra kölcsönkapott összegek tartoznak
3. Szállítók
A vállalakozások pénzforgalmuk minimális részét bonyolítják készpénzben.
Ha vásárolunk valamit, akkor az esetek többségében nem fizetjük ki helyben a vételárat készpénzben. Ezért a megvásárolt áruval együtt kapunk egy átutalásos számlát, amin az áll, hogy valahány napon belül utaljuk át a vételárat az eladó (szakmai nevén szállító) bankszámlájára. A vásárlás pillanatában tehát tartozásunk keletkezik az eladó (szállító) felé. Előbb utóbb persze fizetünk, és ekkor fog csökkenni, nullázódni a szállítói tartozásunk.
![szállítók]( "számvitel korrepetálás") |
| Átutalásos számla |
Nézd meg az eszköz oldalon lévő „vevők” mérlegsort. Pont ellentéte a szállítóknak.
A vevőt akkor használtuk, amikor mi adtunk el és nekünk tartoztak az eladási árral. A szállítót pedig, ezzel ellentétben akkor használjuk, ha mi vásárolunk, és mi tartozunk az eladónak (szállítónak) a vételárral.
4. Váltótartozás
Fizetési ígéretet megtestesítő kamatozó értékpapír.
Ez mit jelen?
Ha valakinek tartozunk, akkor kérheti tőlünk, hogy ezt egy váltóban ismerjük el. Kiállítjuk a váltót (pénzügyből tanultad a törvényes kellékeit), amelyben elismerjük a tartozásunkat, megjelölünk egy fizetési határidőt és kamatot ajánlunk.
5. Egyéb kötelezettségek
Minden olyan 1 éven belül lejáró tartozásunk, amely nem tartozik az előző 4 sorba.
A legfontosabbak:
-Adótartozások
-Társadalombiztosítási kötelezettségek
-Költségvetésnek fizetendő egyéb kötelezettségek
-Munkabértartozások (szakmai neve: jövedelemelszámolás)
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Alapoknál tartunk, ezért csak érintőlegesen. Az időbeli elhatárolások a vállalkozás bevételeinek, ráfordításainak évek közötti szétpasszírozására szolgál. Van egy csomó olyan bevétel, ráfordítás, amit nem abban az évben fizetünk, számlázunk ki, mint amely évre gazdaságilag vonatkozik. Ilyenek például, az előző év végén kifizetett idei előfizetési díjak, az utólag (következő év elején) kiszámlázott tárgyévre járó bérleti díjak, stb.
Az időbeli elhatárolások segítségével azt tudjuk elérni, hogy ezek a tételek abban az évben módosítsák az eredményünket, amelyre azok ténylegesen vonatkoznak ne pedig annak az évnek az eredményét, amikor a számlázás vagy fizetés megtörtént.
Milyen sorrendben töltjük fel a mérlegeket adatokkal?
-Először az arab számmal jelzett mérlegsorokat tudjuk kitölteni a nyilvántartásaink alapján
-Ezután jönnek a római számmal jelzett összesítő sorok, melyeket az alattuk lévő mérlegsorok összeadásával kapunk meg
-Végül a betűvel jelzett (D+E+F+G) főcsoportok (az alattuk lévő római számokkal jelzett sorok összege)
Ha összeadjuk a főcsoportokat (D+E+F+G), akkor megkapjuk a legalsó FORRÁSOK ÖSSZESEN értékét.
Az ESZKÖZÖK ÖSSZESEN és a FORRÁSOK ÖSSZESEN sorokat mérlegfőösszegnek nevezzük és meg kell egyezniük. Ugyanis, mint azt már az elején leszögeztük, ugyanazt a vagyont mutatják két szemszögből: hogy milyen eszközökben jelenik meg, ölt testet, és, hogy mi az eredete, származása, vagyis forrása.Kapcsolódó bejegyzések:Vagyon és mérleg (elmélet) (most itt vagy)
Vagyonelemek besorolás (feladat)Mérleg összeállítása (feladat) Ha másoknak is ajánlanád az oldal, kérlek nyomd meg a tetszik gombot!
