Itt találjátok a vizsgasort:https://docs.google.com/file/d/1snYS07l5Ts5_DFFbFm1UWH7ro8QCby8ntRWJ_PmRD7i18Bj5hxHsKwkSwJkN/editI. feladatcsoportKiegészítő információkMinden mérlegképes vizsgasornál van, általában ugyanazt a 10-15 infot variálják.
1. Társasági adóval egyenlőre semmit nem kell csinálnunk, ezt az infot eredménykimutatás összeállításának vége felé kell majd elővennünk.
A minimumadóról kedvesek, hogy szólnak, de miután ez nem adó vizsga, ezért nem is szoktak vele számolni.
2. Visszavásárolt saját részvények
Több dologhoz is kell:
a) majd a mérleg összeállításánál be kell írnunk a forrás oldalon a
D/I Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken sorba
b) Miután az eredménykimutatásban kiszámoltuk az
F) Adózott eredményt, ki kell számolnunk a működő tőkét, ami az osztalék alapja. A működő tőke számításához pedig szintén tudnunk kell a visszavásárolt saját részvények névértéken számított értékét.
3. Az előző pontnál erről beszéltem.
Számoljuk ki akkor a saját részvények névértékét!
Ehhez nézzük meg a 373 Saját részvények, üzletrészek számla egyenlegét 368 735 000.
Ez az összeg azonban nem a névérték, hanem a visszavásárláskori érték.
(Így vettük meg: T373 K384 Összeg: a ténylegesen kifizetett vételár volt, ami 145%-os árfolyamon történt)
Vagyis a 368 735 000 = 145%. Ebből a névértéket (mindig az a 100%) így számoljuk ki: 368 750 000/145x100=254 300
Egyenlőre ennyi, most még nem írjuk be sehova.
4. Társasági adó szerinti écs.
Adóból tanultad, hogy adóalap csökkentő tétel.
Majd csak az eredménykimutatás összeállításánál kell használnunk, az
E) Adózás előtti eredmény megállapítása után, a
XII. Adófizetési kötelezettség kiszámolásához.
(Ugye tudod, hogy a számviteli törvény szerinti écs pedig adóalap növelő lesz? (Ami nem más, mint az 57-es számla egyenlege.))
Ok, ebben a pillanatban tehát nincs vele teendőnk!
5. Értékvesztés és visszaírása
Összefügg az előző ponttal, ezek is adóalapkorrekciós tételek.
Az értékvesztés (86 valamilyen alszámlája) növelő tétel lesz
A visszaírt értékvesztés (96 valamilyen alszámlája) csökkentő tétel
Egyenlőre ezzel sem csinálunk semmit
6. Alapanyagnál az elszámoló ár magasabb a tényleges beszerzési árnál
Az elszámoló árról itt találsz egy bejegyzést:
A lényeg: azt kell meghatároznunk, hogy milyen a 229 Árkülönbözet számla egyenlege.
(Vásárlás könyvelése így volt: T229 K454 tényleges beszerzési ár, T211 K229 elszámoló ár)
Vagyis:
![Elszámoló ár]( "Elszámoló ár") |
| Elszámoló ár |
Milyen is lesz tehát a 229 egyenleg?
K!
Írd be a főkönyvi kivonatba a 229 összege elé!
7. Saját termelésű készletekre vonatkozó információ
A
mérlegben a saját termelésű készletek KÉK (készletérték különbözet) számlájára utal (itt egészen pontosan: 238 félkész KÉK és 258 Késztermék KÉK). Tulajdonképpen ugyanaz, mint az előző pont, vagyis a KÉK számlák egyenlegét kell beírni (T v. K) a főkönyvi kivonatba. Ebben az esetben, ha a tényleges önköltség a magasabb, akkor T az egyenleg.
A készletre vételt így kellet könyvelni:
-tényleges önköltsége: T258 K581
-tervezett önköltségen: T251 K258
![Tervezett önköltség]( "Tervezett önköltség") |
| Tervezett önköltség |
Az a) lépés összege volt a magasabb, vagyis a 258 T oldalára nagyobb összeg került, mint a K oldalára, ebből következően az egyenleg T lesz.
Ugyanígy a 238 Félkésztermék KÉK számlája is T egyenlegű lesz.
Írd be a főkönyvi kivonatba!
Az
eredménykimutatásban az STKÁV T v. K egyenlegét kell kitalálnod.
-A készletrevétel, ahogy az előbb írtam (K oldalon keresztül megy (T258 K581))
-A készletcsökkenések könyvelése: T581 K251, vagyis az STKÁV T oldalára mennek.
Ha a nyitókészlet magasabb mint a zárókészlet, akkor több volt a készletcsökkenés, mint a növekedés, vagyis az 581 STKÁV T oldalára többet könyveltünk, mint a K oldalára, így annak egyenlege év végén T lesz.
Ezt is írd be a főkönyvi kivonat 581 STK ÁV sorába!
8. Társasági adó (461) és helyi adó (469)
Követelést mutatnak, vagyis az év elején fizetett adóelőleg (T461, 469 K384) több volt, mint az év végén kiszámolt ténylegesen fizetendő (T8... K461, 469).
Ebből láthatod, hogy a 461, 469 egyenleg T lesz.
(Megjegyzés: a mérleg összeállításánál nem a kötelezettségek közé fogjuk írni, hanem a követelésekhez, hiszen visszajár a túlfizetés összege)
Írd be ezt is a főkönyvi kivonatba!
9. Áfa
A 466 egyenlege mindig T
A 467 egyenlege mindig K
A 468 egyenlege lehet T és K is. Kérdés, hogy itt most melyik?
A feladat azt írja, hogy az áfa számlák összevont egyenlege tartozást mutat. Akkor mutat tartozást, ha összességében az összevont egyenleg K.
Nézzük meg:
466: T 351 894 000
467: K341 533 000
Ha csak ez a két számla lenne, akkor T egyenleget mutatna, ami egy forrás számlánál a negatív oldal ami áfa visszaigénylő pozíciót jelentene. De nekünk tartozásunk van, vagyis a 468 egyenlege mindenképpen K lesz.
Írjuk be!
*Adófizetési kötelezettség (e. Ft-ban)Adózás előtti eredmény: +17 076
-Kapott osztalék (971): - 11 853
+Értékvesztés (Ek-ból, vagy 866): + 8 533
-Visszaírt értékvesztés (EK-ból, v. 966): - 3 657
+Számviteli tv. szerinti écs (57): + 42 571
-Adótv. szerinti écs. (Kieg info): - 45 630
Adóalap: + 7 040
Társasági adó: 7 040 000 x 0,1 =
704 000 FtKönyvelése:
T891 K461 704 000
(Írd be a főkönyvi kivonatba, ahol üres, ott az üres helyre, ahol van már összeg, ott a meglévő összeg mellé! Azt is írd oda, hogy T vagy K az összeg.)
**Osztalék (e. Ft-ban)Két dolgot kell kiszámolnunk
1. Mennyi osztalékot szeretnének a tulajdonosok? Ezt a működő tőke felállításával tudjuk számszerűsíteni. Ez azonban csak az óhaj, egyáltalán nem biztos , hogy ki is tudunk ennyit fizetni. Hogy valójában mennyit tudunk kifizetni azt a
2. Osztalékfizetési korlát mutatja meg
1. Működő tőke:Jegyzett tőke (411): 583 241
-Jegyzett, de még be nem fiz…(3-as szlaosztályban keresd): -25 641
-Visszavásárolt saját részvény névértéken (kieg. infonál kiszámoltuk): -254 300
Működő tőke: 303 300
Kifizetni kívánt osztalék: 303 300 x 0,04 =
12 132. Ez tehát az óhaj. Nézzük meg, hogy ki lehet-e fizetni!
Ehhez kell az osztalékfizetési korlát: ![Osztalékfizetési korlát]( "Osztalékfizetési korlát") |
| Osztalékfizetési korlát |
Vagyis: a működő tőke alapján 12 132 osztalékot szerettünk volna kifizetni, de az osztalékfizetési korlát alapján egy kicsivel kevesebbet, 12 100 osztalékot fizetünk ki ténylegesen.
Szükséges-e eredménytartalék bevonása az osztalék kifizetéséhez?Nem, mert a 16 372 Ft adózott eredménybe belefér a 12 100 osztalék.
Írjuk be az eredménykimutatás 22., 23. sorába a kiszámolt összeget!
Le is kell könyvelnünk a jóváhagyott osztalékot:
T493 K476 12 100 000
Ezt is írjuk be a főkönyvi kivonatba! Figyelem a 493-as számla soha sincs benne, de annak az egyenlege úgyis kifutna nullára, ezért nem is érdekes.
Mérleg szerinti eredményA kapott összeget beírjuk az eredménykimutatásba, majd lekönyveljük és beírjuk a főkönyvi kivonatba
T493 K419 4 272 000
Egyéb követelések:-361 542
-368 15 432
-461, ha T egyenlegű 806
-469, ha T egyenlegű 2 164
Összesen: 18 948 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek:
-3621-3631 összevont egyenlege, ha 362 < 363 2 000
-466, 467, 468, ha az összevont egyenleg K 8 164
-476 12 100
-479 2 841
Összesen: 25 105Megjegyzés:
ha a 362-363, 463-464 alá van bontva, akkor külön-külön egyenként kell elbírálnunk, hogy mit hova írjunk.II. feladatcsoport1. feladatrészAlapítás átszervezés0. Nyitó tételek
Kísérleti fejlesztés nyitása
T112 K491 24 650
Miatta képzett lekötött tartalék nyitása
T491 K414 24 650
Eredménytartalékból vezettük át, ezért e miatt csökkent
T413 K491 24 650
1. Költségek könyvelése
Itt most teljesen mindegy, hogy alkalmazott kutatás, vagy kísérleti fejlesztés, közvetlen, vagy közvetett, le kell mindet könyvelnünk. Mehet egyben!
Anyag T511 K221 42 654
Igénybevett szolg. T52 K4541 16 366
Áfa T466 K4541 4 418, 82
Bér T54 K471 24 437 (hiányzik a számlaszámok közül)
Bérjárulék T56 473 7 086
Écs. T571 K139 9 457
2. Hulladék raktárra vétele
Ez is mehet most egyben, de meg kell jegyeznünk, hogy az önköltségek számolásánál használni tudjuk
T221 K511 4 750
3. Aktiválás
Csak a kísérleti fejlesztés költségei aktiáválahatók (vezethetők át a 112-re). Az alkalmazott kutatás költségeit nem mutathatjuk ki a kísérleti fejlesztés között!
T112 K582 48 250
Összeg: minden ami a kísérleti fejlesztés közvetlen oszlopában van – a miatta visszavett hulladék (1 750)
Lekötött tartalék
T413 K414 48 250
4. További teendők
Alkalmazott kutatással soha semmi egyéb teendő nincs, azt nem is aktiváltuk, annak költségei a költségnemek között maradnak és bekerülnek az idei eredménykimutatásba.
A kísérleti fejlesztésnek az a fele, ami a következő évben folytatódik, idén nem igényel további törődést.
Azt a felét, amelyből késztermék lesz, át kell vezetnünk.
Visszavezetés SEEAÉ-val szemben T582 K112 8 000
Készletre vétel T252 K581 8 000
Összeg: önköltség vagy piaci érték, amelyik alacsonyabb
Lekötött tartalék T414 K413 8 000
5. Szellemi termék átvezetése
T114 K112 28 450
Összeg: a befejeződött kísérleti fejlesztés maradék értéke:
112 egyenlege:
Nyitó!: 24 650
Aktivált: 48 250
-Késztermék átvezetés: -8 000
Összesen: 64 900
Ennek a fele a szellemi termék: 28 450
Lekötött tartalék feloldás
T414 K413 28 450
Kísérleti fejlesztés záró értéke: 36 450 (112 egyenleg)
2. feladatrészDevizás értékelések5 000 Euro barter nem értékelhető át!
Külföldi vevő: 14 300 x (290-297) = 100 100 nyereség
Valutapénztár: 1 810 x (300-297) = 5 430 veszteség
- könyv szerinti árfolyam: 382: 543 000/1810 =300
Devizabetét: 8 900 x (280-297) = 151 300 nyereség
Devizabetét: 15 000 x (291-297) = 90 000 nyereség
-maradék könyv szerinti árfolyama: 386: 6 857 000-(8 900x280)/15 000=291
Szállító: 41 000 x (280-297) = 697 000 veszteség
Szállító: 23 500 x (290-297) = 164 500 veszteség
-maradék könyv szerinti árfolyama: 4542: 18 295 000-(41 000x280)/23 500
Összevont árfolyamkülönbözet: 525 530 veszteségKönyvelés:
Több féle megoldás van
a) technikai számlával (368)T316 K368 100 100
T368 K382 5 430
T386 K368 241 300
T368 K4542 861 500
T876 K368 525 530
b) Az összevont árfolyamveszteségnek megfelelő ráfordítással szembenT316 K876 100 100
T876 K382 5 430
T386 K876 241 300
T876 K4542 861 500
Mindkét megoldás jó, így el kell fogadni!
III. feladatrészBefektetési tükörIngatlanok1. pont szerinti 2001-ben vásárolt épület:1.Nyitó bruttó érték: 200 000 121/491
2. Nyitó értékcsökkenés: 200 000-80 000/50 évx10,5 év=25 200 491/129
3. Nyitó nettó érték: 200 000-25 200=174 800
4. Écs növekedés: 2012 során elszámolt écs apportig: 200 000-80 000/50 év/12 hóx9 hó=1 800 57/129
5. Apport miatt kivezettük:
5a. Bruttó érték csökkenése: 200 000, 88/121
5b. Értékcsökkenés csökkenése: 27 000 (nyitó 25 200+9 havi 1 800) 129/88
6. Záró nettó érték: 0
8. pont szerint tárgyévben vásárolt telek:7. Nyitója egyáltalán nem volt
8. Bruttó érték nőtt (vásárlás): 20 000 161/454, 121/161
9. Écs nincs, mert telek
9. pontban saját kivitelezésben befejezett épület10. Nyitó bruttó érték (beruházás!): 30 000 161/491
11. Nyitó écs (beruházás): 0, mert beruházás után nem számolunk el
12. Nyitó könyv szerinti (beruházás): 30 000
13. Bruttó érték növekedés (beruházás): 10 000 161/582
14. Bruttó érték csökkenés (beruházás egyéb csökkenés): 40 000 aktiválás miatt 12/161
15. Bruttó érték növekedés (ingatlan előállítás): 40 000 12/161
16. Écs növekedés (ingatlan): 40 000/50 év/12 hóx3 hó=200 57/129
17. Záró nettó érték (ingatlan): 39 800 (40 000-200)
Összefoglalva:IngatlanokNyitó bruttó: 200 000 (1.)
Bruttó növekedések: vásárlás: 20 000 (8.)+előállítás 40 000 (15.)=60 000
Bruttó csökkenések: apport: 200 000 (5a)
Záró bruttó: 60 000
Nyitó écs: 25 200 (2.)
Écs növekedések: 1 800 (4.)+200 (16.)=2 000
Écs csökkenések: 27 000 (5b)
Záró écs: 200
Nyitó nettó érték: 174 800 (3.)
Záró nettó érték: 59 800 (záró bruttó: 60 000-záró écs 200)
Beruházások:Nyitó bruttó: 30 000 (10.)
Bruttó növekedések: befejezetlen beruházás: 10 000 (13.)
Bruttó csökkenések: egyéb: 40 000 (14.)
Záró bruttó: 0
Nyitó écs: 0
Écs növekedések: 0
Écs csökkenések: 0
Záró écs: 0
Nyitó nettó érték: 30 000 (10.)
Záró nettó érték: 0
Műszaki gépek, berendezések
2. pontban lévő gyártóeszköz:1. Nyitó écs: 30 000 / 300 000x80 000= 8 000
2. Idei écs: 30 000 / 300 000x20 000=2 000
3. Nyitó nettó: 22 000
4. Záró netó: 20 000
5. pontban lévő tehergépkocsi:
6. Nyitó écs: 24 000/5 évx2,5 év=12 000
7. Apportba adásig az év során elszámolt: 24 000/5év/12 hóx7 hó=2 800
8. Apportba adás során kivezetett
-8a) bruttó érték csökkenés: 24 000
-8b) Écs csökkenés: 14 800
9. Nyitó nettó érték: 12 0000
10. Záró nettó érték: 0
7. pontban vásárolt erőgép:11. Tárgyévi écs: ((20 000-5 000)/(1+2+3+4+5+6+7))/12x4=1 250
12. Nyitó nettó: 0
13. Záró nettó: 18 750
Összefoglalva:Nyitó bruttó: 54 000 (30 000+24 000)
Bruttó növekedés (vásárlás): 20 000
Bruttó csökkenés (apport): 24 000
Záró bruttó: 50 000
Nyitó écs: 20 000 (8 000+12 000)
Écs növekedés: 6 050 (2 000+2 800+1 250)
Écs csökkenés: 14 800 (apport miatt)
Záró écs: 11 250 (20 000+6 050-14 800)
Nyitó nettó: 34 000 (22 000+12 000)
Záró nettó: 38 750 (20 000+18 750)
Egyéb berendezések
3. pontban lévő irodai gépekHalmozott nyitó écs: 60 000/60 hó x 43 hó = 43 000
Tárgyévi écs:
-tárgyévben selejtezett rész: 30 000 / 60 hó x 11 hó = 5 500
-megmaradt rész: 30 000 / 60 hó x 12 hó = 6 000
Bruttó érték csökkenés: 30 000 (selejt)
Écs csökkenés selejt miatt: 27 000 (nyitó écs fele) + 5 500 (idei 11 hónap)
Nyitó nettó: 17 000 (60 000 – 43 000)
Záró nettó: 2 500
4. pontban lévő személygépkocsiNyitó écs: 12 000/60 hóx35 hó=7 000
Tárgyévi écs: 12 000/60 hóx10 hó=2 000
Bruttó érték csökkenés (értékesítés): 12 000
Écs csökkenés (értékesítés): 9 000
Nyitó nettó: 5 000
Záró nettó: 0
6. pontban vásárolt nyomtató100 000 Ft, így éppen, hogy nem lehet egy összegben leírni, ezért aktiválni kell!
Bruttó érték növekedés (vásárlás): 100
Tárgyévi écs: 100/60 hó x 6 hó = 10
Záró bruttó: 100
Záró nettó: 90
Összefoglalás:Nyitó bruttó:72 000 (60 000 + 12 000)
Bruttó növekedés: 100
Bruttó csökkenés: 42 000 (30 000+12 000)
Záró bruttó: 30 100
Écs nyitó: 50 000 (43 000+7 000
Écs növekedés: 13 510 (5 500 + 6 000 + 2 000 + 10)
Écs csökkenés: 36 000 (27 000 + 9 000)
Záró écs: 27 510 (27 500 + 10)
Nyitó nettó: 22 000 (17 000 + 5 000)
Záró nettó: 2 590 (2 500 + 90)
.
