Mese az öreg cukrászról és a könyvelőjéről Ha pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyamra jársz, menekülj! Szerencséd van, nem kell tudnod.Ha mérlegképesre jársz, vagy felsőoktatásban vezetői számvitelt tanulsz, akkor magadévá kell tenned. Nincs mese! Vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a számvitel alapjaiba is beteszik, lehet, hogy pont Nálad.
Ne ezzel kezdj! Először
ezt olvasd el, majd
eztértsd meg. Ha ezekkel megvagy, csak akkor kezdj neki ennek a bejegyzésnek. A 6/7-es számlaosztály működését megérteni nem egyszerű, csodálnám, ha első olvasásra sikerülne. Többször olvasd el, ízlelgesd minden mondatát, elmélkedj rajta! Ha elolvastad, rögtön oldd meg
ezt a példát.
A 6/7-es számlaosztály használatát a törvény nem szabályozza. Ebben a bejegyzésben a legegyszerűbb alkalmazást mutatom be. Lehet bonyolítani mindenféle technikai számlákkal (69, 79), sőt ezek tovább alábontott számláival. Sőt, ha akarjuk, akkor még az 581 STK ÁV-t is bevonhatjuk a könyvelésbe. Természetesen előbb utóbb ide is el kell jutni, de először az alapváltozatot értsétek meg. Ha ezt megértitek, akkor a bonyolultabb variációk már nem fognak gondot okozni. A probléma az, hogy sok helyen rögtön 526 technikai számla bevonásával tanítják a 6/7-est. Úgy nem is fog menni! (Szerintem)Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg cukrászmester. Dolgosan élte napjait, mindenki tudta róla, hogy a város legfinomabb süteményeit készíti. Poldi bácsit különösen a gyerekek szerették, mert aki ötöst kapott az iskolában, az aznap ingyen választhatott egy süteményt.
Minden nap hajnalban kelt és késő estig dolgozott, hogy ellássa a kis város lakóit finomabbnál finomabb süteményekkel.
Így volt ez Szilveszter napján is. Nagy pelyhekben, halkan hullott a hó. Poldi bácsi egész álló nap dolgozott, finomabbnál finomabb sütik sültek a kicsiny műhelyben. A nap vége felé Poldi bácsi nekilátott kedvenc süteményének: ez a kókuszgolyó volt. Elővette a nagy lábast, beletette a hozzávalókat, majd masszává formázta. Közben felnézett a műhely falán lévő száz éves bimbammos óraára és látta, hogy elérkezett a munkanap vége. Sebaj - gondolta – elteszem a masszát, és másnap reggel folytatom. Így is tett, majd a sűrűn hulló hóban óvatosan elindult családjához megünnepelni az újévet. Út közben még betért Bagamér bácsihoz.
Bagamér bá` Poldi bácsi gyermekkori osztálytársa volt, aki több mint 40 éve könyvelte a kis cukrászműhely számlaforgalmát. Kövérkés, erősen kopaszodó, alacsony, magányos agglegény, kissé lógó, kopott szürke öltönyben, mindig fényesre suvickolt cipőben. A gyerekek gyakran kinevették furcsa járása miatt.
A két barát beszélgetett fél órát, majd az öreg cukrász hazaindult. Miután Bagamér bá' magára maradt, eltűnődött és ezt gondolta: gyorsan befejezem Poldi műhelyének könyvelését! És még aznap este - miközben a kis városban rajta kívül mindenki társaságban ünnepelte a szilvesztert - szorgosan lekönyvelte "záró befejezetlen termékként" a begyúrt, de el nem készült kókuszmasszát.
Az ünnep meghitten telt, de Poldi bácsi korán lefeküdt. Tudta, hogy másnap reggel a másnaposan, égő gyomorral hazatartó emberek szeretnek betérni a kis üzletbe egy-egy finom süteményre.
A mestert a hajnal ismét a műhelyben találta. Miután kinyitotta kicsiny boltját, rögtön munkához látott.
Odalépett a hűtőszekrényhez és kivette az előző nap este begyúrt masszát.
Ezt Bagamér bá` a könyvelő nem sokkal később lekönyvelte. Régebben, amikor még iskolába járt azt tanulta a Számvitel navigátor blogon, hogy ezt a lépést nevezzük a nyitó befejezetlen termelés kivezetésének. (Ugye érted: kivezette maga elé a nyújtódeszkára a fridzsiderből a befejezetlen masszát, hogy átalakítsa késztermékké).
Így gondolkodott:
Csökken a befejezetlen termék (E-=K), és tudom, hogy a kókuszgolyó előállítási költségét növeli (K+=T)
T7 Kókuszgolyó költségviselő K 23 Befejezetlen termék (1. Nyitó befejezetlen kivezetése)
AKASZTÓFÁKON MEGTALÁLOD A LAP ALJÁN!
A cukrászmester ezután rakott a masszához még egy kis kakaóport, egy kevés rumot, majd megsöndörgette a kókuszreszelékben. A végén kisütötte.
Az öreg könyvelő is dolgozott.
Ezek a termeléssel kapcsolatban felmerülő költségek! – csapott a homlokára, és neki is látott a kontírozásnak.
Lekönyvelte őket költségnemenként: (2a. költségek könyvelése elsődlegesen 5-ös számlaosztályban)
-a kakaóport, rumot, kókuszreszeléket és a kemence villanyköltségét anyagköltségként T51 K21-22, 454)
-a cukrászmester munkáját bérköltségként és járulékként (T54, 56 K471, 463)
-a kemence minimális amortizációját értékcsökkenésként (T57 K1x9)
Miután végzett a költségnemenkénti könyveléssel, a felmerült költségeket átvezette a 6/7-es számlaosztályba is.
A kakaóport, rumot és a kókuszreszeléket rögtön a 7 Kókuszgolyó költségviselőre (K+=T), a villanyköltséget, a béreket és járulékait, valamit az értékcsökkenést –melyekről első pillanatban nem tudta megállapítani, hogy milyen összeggel terhelik a kókuszgolyót és mennyivel a többi, párhuzamosan előállított terméket, a 6 Cukrászüzem költséghelyre tette (K+=T).
Ezeket az 59 Költségnem átvezetési technikai számlával szemben vezette át (technikai számla nem nő, nem csökken, de miután kiváló szakember volt, tudta, hogy ha a 6/7-es számlaosztály T oldalára könyvelt, akkor az 59-nek csak a K oldalára helyezheti az összeget)
(2b. Költségek könyvelése másodlagosan 6/7-es számlaosztályban)
T7 Kókuszgolyó költségviselő K59 Költségnem átvezetési számla
T6 Cukrászüzem költséghely K59 Költségnem átvezetési számla
Az is eszébe jutott, hogy a 6 Cukrászüzem költséghelyen összegyűjtött olyan költségeket, melyek bizonyíthatóan a sütemények előállítása miatt merültek fel, bizonyos időszakonként át kell vezetnie a 7 Költségviselők (sütik) számlára. Meg is tette.
Lecsökkentette a Cukrászüzem költséghely számlát (K-=K) és megnövelte a Kókuszgolyó költségviselő számlát (K+=T). Természetesen ezzel egy időben a párhuzamosan készülő termékekre is átvezette az azokat terhelő felosztott költségeket.
T7 Kókuszgolyó költségviselő T6 Cukrászüzem költséghely (3. Költségfelosztás)
Térjünk vissza a cukrászdába!
A mester tehát megízesítette, meggyúrta és kisütötte a golyókat. Csendesen csilingelt a kemence azt jelezvén, hogy elkészült a kókuszos finomság. Az öreg cukrász odalépett és kivette a tálcányi friss kókuszgolyót, majd a segédje azon melegében kitette a kicsiny üzlet pultjára, a betérő vásárlók örömére.
Ez a késztermék készletre vétele!-csapott homlokára Bagamér bá`a könyvelő, miközben megnyalta szája szélét, és bevéste a késztermék növekedését (E+=T) és a kókuszgolyó költségviselő csökkenését (K-=K)
T25 Késztermék K7 Kókuszgolyó költségviselő (4. Késztermék készletre vétele)
Ismét térjünk vissza Poldi bácsi műhelyébe!
Jöttek a vevők, és Poldi bácsi segédje serényen kiszolgálta őket. Eladta a sütiket. Természetesen adhatta volna apportba, ingyen, térítés nélkül, de le is ejthette volna őket (káresemény, selejt, megsemmisülés), vagy titokban be is falhatott volna belőlük néhányat (hiány).
Készletcsökkenések! Vakarta fejét a könyvelő, miközben megigazította lecsúszott, tintás alkarvédőjét.
Csökken a késztermék (E-=K) és nő valamilyen ráfordítás (R+=T)
T8 Ráfordítások K25 Késztermék (5. Készletcsökkenések)
De milyen ráfordításra könyvelt?
Mindent úgy, ahogy itt tanulta (káresemény, hiány, selejt, megsemmisülés 86, apport, térítés nélküli átadás 88), de a legfontosabbat, az értékesítést a
811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége számlára helyezte, hiszen tudta, hogy, ha 6/7-es számlaosztályt is használ, akkor forgalmi költség típusú eredménykimutatást kell készítenie. Itt pedig a Sztv. előírásai szerint az értékesített késztermék készletcsökkenés során kivezetett könyv szerinti értékét az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségére kell kivezetni.
Álljunk itt meg egy picit!
Ha belegondolsz egy cég termelési folyamata tulajdonképpen egész évben a 2-5. lépés szüntelen körforgása. Egész évben költségeket számol el (2-3.), azután raktárra veszi az elkészült terméket (4.), majd értékesíti őket (5.). Vagyis ezt a néhány lépést december 31-ig sok százszor-ezerszer lekönyveli. Természetesen egy cégnél történik számtalan egyéb gazdasági esemény is, de ezeket a korábban tanultak szerint könyvelik, mert azoknak semmi közük nincs a 6/7-es számlaosztályhoz. Így szerencsére azokat nem kell újratanulnod a 6/7-es miatt. (A 6/7-es számlaosztályt ugyanis csak a termeléssel összefüggő gazdasági események érintik).
Szerintem ez jó hír volt!
Telnek-múlnak a hetek, hónapok, és minden megy az itt bemutatottak szerint.
Aztán ismét eljön december 31.
A cukrászmester az idei év december 31-én is egész nap szorgalmasan dolgozik a betérő vendégek nagy örömére.
A nap vége felé nekilát a kókuszgolyó elkészítésének. Összekészíti az alapanyagokat és ízületes kezeivel masszává gyúrja. Ekkor megcsörren a telefonja. Kicsi felesége hívja, hogy lassan induljon, mert nemsokára érkeznek a vacsoravendégek. „Megyek”-mondja halkan és a masszát beteszi a hűtőszekrénybe.
Ezt természetesen a könyvelőjének, Bagamér bá`-nak is rögzítenie kell.
Év végi záró befejezetlen termék! Állapítja meg, miközben viszkető, náthás orrát birizgálja tolla végével.
Befejezetlen termék nő (E+=T), melyet Kókuszgolyó költségviselő számláról vezet át (K-=K).
T23 Befejezetlen termék K7 Kókuszgolyó költségviselő (6. Záró befejezetlen készletre vétele)
Bagamér bá` a könyvelő egész éjszaka szorgalmasan dolgozott. Még a szomszédból átszűrődő szilveszteri mulatság hangjai sem zavarták.
Bagamér bá` még azon az éjszakán átvezette a fel nem osztható költségeket a 6-os számlaosztályból a 85 Értékesítés közvetett költségei közé:
T85 Értékesítés közvetett költségei K6 Cukrászüzem költséghely (7. 6-os átvezetése)
Majd lekönyvelte a kis cukrászda eredményszámláinak zárását. Rutinosan vezetett át minden a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ahogy Havass Tanár Úrtól tanulta.
A ráfordításokat így: (8. Eredményszámlák zárása)
T493 Adózott eredmény elszámolási számla K8 Ráfordítások
A bevételek így:
T9 Bevételek K493 Adózott eredmény elszámolási számla
És ekkor elégedett mosoly jelent a szája szélén. Eszébe jutott ugyanis, hogy ha forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít, akkor a költségnemeket nem vezetheti át a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ugyanis a költségnemek a forgalmi eredménykimutatásban nem jelennek meg. Poldi bácsi ezért ezeket az 59 Költségnem átvezetési számlával szemben zárta le.
T59 Költségnem átvezetési számla K51-57 Költségnemek (9. Költségnemek zárása)
Miután ezzel is végzett, nagyot ásított. Felvette csíkos pizsamáját, hálósipkáját, és elégedetten álomba szenderedett.
Ezzel mesének vége, aki nem hiszi, járjon utána!
Összefoglalás: ![Vezetői számvitel]( "Könyvelés elsődleges 5, másodlagos 6-7 számlaosztályban") |
| Könyvelés elsődleges 5, másodlagos 6-7 számlaosztályban |
