1b) ÁfaHa mi vagyunk a vevők, akkor mindig a 466 T oldala. A másik érintett, mint a nettónál.
T466 Előzetesen felszámított áfa K454 Szállító
381 Pénztár
Fontos: A számviteli törvény alapján a raktárba történő beszállításig felmerülő valamennyi költség része a beszerzési értéknek. Vagyis a szállítás, rakodás… ugyanúgy növeli a 2xx bekerülési értéket, mint a vételár. Ezért a beszerzéshez kapcsolódó valamennyi költséget ugyanígy könyveljük! (Mint ahogy a tárgyi eszközöknél is)
2. Engedmény, visszaküldésSzintén két lépésből áll. Ugyanis ha visszaküldjük az eszközt, vagy utólag engedményt kapunk a vételárból, akkor ezt az áfával növelt értékből kapjuk. Tehát itt is lesz b) lépés!
Az engedmény is és a visszaküldés is a beszerzéssel pontosan ellentétes irányú gazdasági esemény, ezért a könyvelés is pont a beszerzés visszafordítása lesz.
2a) nettó engedmény, visszaküldésHa visszaküldjük az eszközünket, vagy, ha engedményt kapunk a vételárából, akkor csökkeni fog a készletünk értéke (E-=K). Ha korábban későbbi fizetési határidővel szereztük be a szállítótól és még nem egyenlítettük ki, akkor most a felé való tartozásunk csökken (F-=T). Ha pedig korábban már készpénzben kifizettük a vételárat, akkor most visszafizeti, ami a pénztárunk növekedésével jár (E+=T)
T454 Szállító K2xx Készlet
T381 Pénztár2b) engedmény, visszaküldés áfájaHa korábban későbbi fizetési határidővel szereztük be a szállítótól és még nem egyenlítettük ki az áfát is tartalmazó vételárat, akkor most a felé való tartozásunk csökken (F-=T). Ha pedig korábban már készpénzben kifizettük neki a vételárat, akkor most visszafizeti, ami a pénztárunk növekedésével jár (E+=T). Az áfát is módosítanunk kell, ahogy korábban néztük, ilyen esetben a 466 K oldalára kerül az áfa, ezzel ellentételezzük a beszerzéskor a T oldalra került összeget.
T454 Szállító K466 Előzetes áfa
T381 Pénztár
3. KészletcsökkenésekAz biztos, hogy a készlet csökken (E-=K). A másik érintett, valamilyen költség, ráfordítás lesz. Nőnek a költségeink, ráfordításaink. (K, R +=T).
T5, 8 Költség, ráfordítás K2xx KészletekRészletesen:a) Felhasználás:Nézd meg az eredménykimutatásban, hogy a felhasználást a számviteli törvény az anyagköltségek közé sorolja.
T51 Anyagköltség K2xx
b) Káresemény, hiány, selejt, megsemmisülésEzeket az egyéb ráfordítások közé kell tennünk:
T86 Egyéb ráfordítások K2xx KészletekKapcsolódó tétel:Ha kapunk kártérítést, az ugyanúgy könyveljük, mint a tárgyi eszközöknél:
T381 Pénztár K96 Egyéb bevételek
T 384 Bank
T368 Egyéb követelések
c) Értékesítés (ezzel külön bejegyzésben is foglalkozom)Eladásnál le kell könyvelnünk a készletcsökkenést is és az eladási árat is.
Készletcsökkenés: az Elábé-ra (eladott áruk beszerzési értéke nevű ráfordításfajta) könyveljük. (R+=T)
T814 Elábé K2xx Készlet
Eladási ár:Nettó:
Vevőkövetelésünk nő (E+=T) és a bevételünk is nő (B+=K). Egészen pontosan a 91-92 Belföldi értékesítés nettó árbevételére (röviden: nettó árbevétel) könyveljük.
T311 Vevők K91-92 Nettó árbevételÁfa:
Vevőtől ezt is követeljük (E+=T), és ha mi vagyunk az eladók, akkor 467 K oldala.
T311 Vevők K467 Fizetendő áfad) Apportba adás és térítés nélküli átadás:Az apportba adás is és a térítés nélküli átadás is rendkívüli ráfordítás.
T88 Rendkívüli ráfordítások K2xx KészletekKapcsolódó tétel:Apportnál a kapott
részesedés, térítés nélküli átadásnál az
áfa. Nem kell újat tanulni, mert ugyanaz, mint a tárgyi eszközöknél volt. Azért idemásolom:
1. Apport eseténKapott részesedés
Nem kell újat tanulni, mert ugyanaz, mint a tárgyi eszközöknél. Azért idemásolom:
Növeli a tulajdoni részesedéseinket (E+=T), illetve a bevételeink növekedését is le kell még könyvelnünk (B+=K)
T17 Részesedések K98 Rendkívüli bevételek Összeg: A társasági szerződés szerint érték.
Miért? Cégalapítás esetén a tulajdonosok írnak egy szerződést. Ebben a társasági szerződében rögzítenek egy csomó fontos dolgot, pl.: cég neve, székhelye, tevékenysége..., tulajdonosok, illetve, hogy azok mennyivel járulnak hozzá a cégalapításhoz és cserébe milyen mennyiségű részesedést kapnak. Na, ezt a társasági szerződében rögzített értéket kell lekönyvelnünk.
Ezt a 2 lépést azért lehet bonyolítani is!
A bonyolításnak elsősorban akkor van értelme, ha az alapítás (tőkeemelés) cégbírósági bejegyzése csak a következő évben történik meg. Nekünk a fordulónapi mérlegben a fordulónapi állapotot kell kimutatnunk. Ha december 31-ig nem történt meg az apportot fogadó cég cégbírósági bejegyzése, akkor a mérlegben sem mutathatunk részesedést. A cégbíróság akár vissza is hajíthatja a bejegyzési kérelmet, így meghiúsítva a cégalapítást. Ezért szoktunk a 368-ason belül egy technikai alszámlát nyitni és a bejegyzésig itt várakoztatni az összeget. Természetesen amint megtörtént a bejegyzés, átvezetjük innen a 17 Részesedések közé.
Tehát:
Apport átadásakor:
T368 K98
Cégbírósági bejegyzés napján:
T 17 K368Jó-jó, de a vizsgán mi legyen:
Legegyszerűbb dolga a pénzügyi-számviteli ügyintézőknek van: tőlük ezt soha sem kérték számon.
Mérlegképes könyvelő tanoncok, főiskolások: nálatok bonyolultabb a helyzet. Javaslatom a következő: ha apportos feladat van, könyveljétek le simán, tehát T17 K98. De! Ha néhány ponttal később azt írja a szerző, hogy „megérkezett a cégbírósági bejegyzés”, akkor a lekönyvelt 17-est javítsátok át 368-ra, és ebben a bejegyzős pontban vezessétek át: T17 K368. Így jó lesz!
2. Térítés nélküli átadásnál:Áfa
Mi az értelme?
Gondold el: az Áfa az állam egyik legnagyobb bevétele. Ergo: állam nagyon szereti. Vállalkozó viszont nem szereti. Neki fáj. Vállalkozó viszont leleményes fajta. Ha nem lenne áfa, abban a pillanatban minden adás-vételt térítés nélküli átadásként igyekezne elsütni.
Könyvelés:
Mi vagyunk az átadók. Áfa szempontból ezért úgy viselkedünk, mint az eladók. Vagyis: K467. Szóval: Nekem, aki jószívűen, ingyenesen átadtam a tárgyi eszközömet, nem elég, hogy az eszköz értékével szegényebb lettem, még áfát is kell utána fizetnem.
Ok, de mi van a T oldalon. A szomorú valóság ez: két lehetőség (és sajnos mindkettőt tudni kell)! Ugyanis én, az átadó eldönthetem, hogy az áfát:
a) áthárítom az eladóra (ha már ingyé kapta az eszközt, legalább ezt fizesse ki nekem), ebben az esetben várom, hogy majd fizesse ki, így követelésem keletkezik (E+=T), vagy
b) még ezt a buktát is bevállalom és nem fizettetem ki vele (Pl. a MOL elajándékoz 30 db leselejtezett számítógépet egy gyermek onkológiai osztálynak, akkor lehet, hogy az áfára is legyint egyet). Ebben az esetben le kell írni veszteségként, rendkívüli ráfordításként (R+=T)
a) ha áthárítjuk: T368 Egyéb követelések K467 Fizetendő áfa
b) ha nem hárítjuk át: T88 Rendkívüli ráford. K467 Fizetendő áfa Összeg: az áfa alapja a piaci érték. Ha nem adják meg (mint itt), akkor a könyv szerinti értéket tekintjük az áfa alapjának.
Hosszú lett a leírás, az összefoglalást holnap felteszem!
Egy készletes nóta (borzasztó):
